Hiába tiltott az azbeszt felhasználása, a korábban épült épületekben ma is jelen van, és bontás, felújítás vagy akár egy egyszerű otthoni falfúrás során is a levegőbe kerülhet, a belélegzett szálak pedig hosszú lappangás után, többségében halálos kimenetelű betegségeket okoznak. Magyarországon az azbesztexpozícióval járó munkák előtt kötelező a kockázatértékelés és a munkavédelmi felügyelőség felé történő előzetes bejelentés.
Az Egyesült Királyság munkavédelmi felügyelősége kampányt indított az azbeszt okozta megbetegedések csökkentése érdekében. Statisztikájuk szerint annak ellenére, hogy az azbeszt felhasználása 1999 óta tiltott az Egyesült Királyság területén (Magyarországon 2005 óta tiltott minden azbeszttartalmú anyaggal végzett tevékenység), a mai napig hetente átlagosan 20 ember veszti életét a gyilkos anyag okozta megbetegedésekben.
Habár az azbeszt felhasználása teljesen megszűnt az építési anyagok között, ez nem jelenti azt, hogy a korábban épült házakban ne lenne jelen. Különösen akkor okoz problémát, ha az anyag szerkezetét egy bontási vagy felújítási munkálat során megsértik, és a munkát végző személyek a levegőbe kerülő parányi azbesztrészecskéket belélegzik.
FigyelemAz azbesztszálak már egy egyszerű otthoni falfúrás során is a levegőbe kerülhetnek, ha a fal azbeszttartalmú anyagot rejt!
De mi is az azbeszt, és miért olyan veszélyes?
Az azbeszt az ásványi eredetű magnézium-szilikátok egy csoportjának gyűjtőelnevezése; ezek az anyagok különleges szálas szerkezetet mutatnak, és tűszerű kristályokból épülnek fel. Két legelterjedtebb típusa a fehér azbeszt (krizotil) és a kék azbeszt (krokidolit). Az ókor óta használt, mára világszerte elterjedt azbeszt kitűnő hő- és tűzálló, savakkal szemben ellenálló, elektromosan szigetelő tulajdonságainak köszönhette népszerűségét, főleg az építőiparban.
Az azbeszt veszélye a felépítéséből ered: a rendkívül vékony elemi szálak átmérője a milliméter ezredrészénél is kisebb. Éppen ez okozza veszélyességét, mert a szálak a légutak szűkebb szakaszaiban elakadhatnak, sőt lejutnak a tüdő úgynevezett léghólyagocskáiba is, és ezeket átszúrva károsítják a mellhártyát. Az azbeszt okozta egészségkárosodás hosszú lefolyású, többségében halálos kimenetelű. Okozhat úgynevezett azbesztózist, mesotheliómát (amely a mellhártya és a hashártya daganatos betegsége), valamint hörgő-, gyomor- és bélrendszeri daganatokat is.
Mit ír elő a magyar jogszabály?
Magyarországon a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet rendelkezik az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről.
Minden olyan tevékenység esetében, amikor azbesztexpozíció kockázata feltételezhető, a munkáltató köteles az Mvt. 54. §-a szerinti kockázatértékelést elvégezni, és a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban bejelenteni azt a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségének. A bejelentésből megállapíthatónak kell lennie a munkavállalót érő azbesztexpozíció jellegének és mértékének.
1993. évi XCIII. törvény 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet
Tanácsadó csapatunk az azbeszt elleni védekezésben is elkötelezett partnere ügyfeleinknek, és mindent megtesz azért, hogy az Ön munkavállalóit ne érhesse hasonló tragédia. Tartozzon Ön is a felelősségteljes munkáltatók közé!